*Lena szemszöge*
Nem tudom hogy hol vagyok....egy erdőben?Zöld,hatalmas fák vesznek körül.Sétálok egyenesen.Néhol cserjékbe ütközöm.Valami húz...valami erős kényszerít hogy arra menjek amerre ő akar.Nem enged.Hirtelen a tónál lyukadok ki.Ahol voltunk Leah-val.Most nem volt olyan gyönyörű.
Kifejezetten félelmetes volt.Nem világított a hold...gazából semmi sem adott fényt hogy lássak.De még
is észleltem minden körülöttem lévő dolgot.Hátat fordítottam a tónak és szembe találtam magam két sráccal.Mind kettő helyes volt de tekintetem megakadt a göndörön.Zöld szemeivel engem vizslatott.
Mintha nem hinné el hogy itt vagyok.Vagyis......ezt tudtam leolvasni az arcáról.A másik fiú mintha keresett volna valakit.Hirtelen elmosolyodott és elindult a másik irányba.Nem értettem......
De az igazán felkeltette a figyelmem hogy a göndör mellett egy farkas jelent meg.
Ugyan az a farkas aki megvédett,és vissza kísért a táborba majd hirtelen......eltűnt a a farkas...és a fiú.Zaklatott lettem.Elkezdtem futni az erdőben háta megtalálom de semmi.Sehol senki.
Lihegve ültem fel ágyamban velem egy időben Leah is.Egymásra néztünk.Ez csak egy álom volt.
-Mit álmodtál?-kérdeztem tőle.
-Azt hogy ott vagyok annál a tónál.......és hogy megjelent mögöttem egy fiú...mellette pedig egy
farkas......
Nagyra tátottam a számat.Hogy mi van?
-Én...Én is ezt álmodtam........Oké....ez egy kicsit sem fura...
Vettem egy nagy levegőt majd Leah-val elkezdtünk készülődni...a mai órára.
Lena ruhája:
Leah ruhája:
Sajnos utolsónak értünk be az órára így egy kicsit haragudott a tanár de elkezdtük az órát.Egy új koreográfiát tanultunk amit ketten találunk ki és ketten is táncoltunk el ....nagyon jól néz ki.Utána a többiknek is megtanítottuk és együtt el is táncoltuk.Itt is az óra:
Tánc
Fáradtan léptünk ki a próba teremből.Sétáltam volna tovább ha Leah nem áll meg és mutogat mögém.
Hátra fordultam és a tegnapi két farkassal találtam szembe magam.Az erdő szélén álltak és figyeltek minket.
*Leah szemszöge*
-Szerinted mért nem öltek meg este...simán széttéphettek volna...
-De hülye vagy!! Amúgy ezen én is gondolkoztam. -válaszolt miközben őket néztük.
-Szerintem túl szépnek tartottak minket a halálhoz... -mire rám nézett és mindketten röhögni kezdtünk.
-Annyira hülye vagy hogy az már fáj...de lehet ezért szeretlek annyira!
-Én is szeretlek! -mire újra az erdőre néztünk a farkasok eltűntek.
-Gyere, menjünk!
A szobánkhoz visszatérve mindketten írtunk egy sms-t a szüleinknek hogy még élünk és hogy milyen szuper a tábor...persze az estéről egy szót sem mondtunk..
A nap további részében beszélgettünk még nem rosszul nem lettem...de nem egy átlagos rosszullét volt...máskor is voltam már rosszul de ilyen még sosem volt...
Már megint az erdőben vagyok ugyanannál a tónál a hold a tó felett...csend volt a szél fújta a fák lombjait..körbenéztem és mikor megfordultam egy farkast láttam magam mögött...nem egy átlagos farkasnak tűnt..már az első találkozásunkkor is feltűnt a gyönyörű kék szeme és a világos barna bundája..Csak álltam ott és néztem őt..egyszer csak egy hangot hallottam ami egyre jobban felerősödött..."Bevésődés"...a farkas hirtelen eltűnt és az álmomban látott srác tűnt fel....
Arra eszméltem fel hogy Lena a vállamat rázza és a nevemet kiabálja..
Ahogy lassan felültem egy orvosnak tűnő embert láttam magam mellett.
-Jól van? -erre csak bólintottam egyet.
Az ember elmondta hogy ha továbbra is lesznek rosszul léteim vegyem be azokat a bogyókat amiket adok és hogy nem kell megijedni nincs bajom.
-Jól vagy? -kérdezi a barátnőm miután elment az ember.
- Igen..de ez irtó fura volt..
- Mesélj már!
- Volt egy l-látomásom... olyasmi mint a reggeli álom mégis más.. a hold fényesen ragyogott..csend volt csak a szélt lehetett hallani..mikor megfordultam ott állt egy farkas..majd egy hangot hallottam és a farkas helyett az álmunkban látott fiú állt ott.
- Hangot?
- Igen először halkan majd egyre hangosodott..
- De milyen hangot??
- Valami b-bevésődés vagy ilyesmi...
-Valaki belevésett valamibe vagy mi van?Inkább pihenj.....úgy is késő van már...
Este zajra ébredtem.Nem tudtam hogy mi lehet az ezért félve ültem fel az ágyamba és néztem körül.
Lenát fedeztem fel amint kinyitja az ajtót és úgy hagyva azt elsétál.Azonnal felugrottam és utána szaladtam.Alva jár?
-Hé Lena! -kiabáltam neki de meg sem fordult.Mellé futottam és elkezdtem szólongatni de hiába.
Az erdő felé vette az irányt és vele együtt én is.Csak nem hagyhattam ott.Még a végén megtámadják..Lena csukott szemmel közlekedett még is tájékozódottan.Én csak követtem.
Sziasztok!Bocsánat hogy ilyen későn hoztuk a részt.....de reméljük tetszett. :) Várjuk a komikat és iratkozzatok fel meg szavazatok!!!!!! Előre is köszönjük!!
By: Dodó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése