4.fejezet A lenyomat

*Harry szemszöge*

A nevem Harry Styles....vérfarkas vagyok.Thomas Howard Dee Carter a legjobb barátom.Szintén vérfarkas.De mi csak TC-nek hívjuk.Most felmerül bennetek az a kérdés hogy....mi az hogy mi?Én és TC egy falkában vagyunk.Úgy körülbelül 15 farkas van a falkában velünk együtt.De közülünk egy kitűnik......az alfa.Ő a legerősebb mind közül.Ő irányít.Azt csináljuk amit mond....ha nem akkor jön a kitagadás a falkából de.....ez már macerás.Na meg ugye a sok hülye krimiből azt hiszitek hogy a vérfarkas nem létezik....az tényleg nem.De mi nem egyszerű vérfarkasok vagyunk.....hanem alakváltók.Meg jön a hogy magányosak vagyunk....ez is hazugság.Nekünk is vannak érzéseink.De nem sok lány iránt.Csak egyetlen egy lányt szerethetünk életünk végéig.A lenyomatunkat.Akibe bevésődtünk.Amíg őt mg nem találjuk bármelyik lány lehet gyönyörű szép.....esetleg topp modell.
Minket hidegen hagy.A falkában már mindenki meg találta a lenyomatát.Csak én és TC vagyunk ilyen szerencsétlenek.Még nem találkoztunk velük. többiektől azt szoktam kérdezni hogy: -Honnan tudod hogy ő az?.....Erre mindenki ugyan azt válaszolta: -Amikor meglátod őt minden meg áll körülötted.Mindent elfelejtesz.Semmi és senki nem érdekel...csak is ő számít.Úgy érzed ő tart két lábon,ő miatta lélegzel....ő miatta dobban a szíved....a legfontosabb...ő miatta élsz.Ez egy csodálatos érzés.Ezt senki nem veheti el tőled.Abban reménykedsz hogy ez a pillanat sosem múlik el.Csak vele akarsz lenni,csak őt akarod semmi mást.Utána csakis őt akarod látni és ha nem látod....rosszul fogod viselni....nagyon rosszul.Harcolni fogsz akár csak egy érintéséért..a csókjáért.

Ez eléggé nyálas..nem?De...tapasztalni akarom ezt az érzést.

-Hazza!-kiáltott a fülembe TC. -Gyere vadászni éhen halok.

-Na gyere.-álltam fel.Ahogy kiléptem az ajtón a hideg szellő csapott meg.Már kezdett sötétedni.
Arra lettem figyelmes hogy TC már farkas formájában rohan az erdőbe.E versenyezni akar?Oké.
Én is átváltoztam és szaladtam utána.Gyorsan kerültem ki azt ami az utamban volt.Mire utolértem azt az éhen kórászt hangos vonyításra lettem figyelmes.TC és én közelebb mentünk mire megpillantottuk
Shetet,Jasont,Bill és Leot amint két lányt támadtak meg.A lányokat nem néztem meg csak is a négy idiótán legeltetem tekintetem.

-TC mit csináljunk? -kérdeztem tőle gondoltba.Igen..halljuk egymás gondolatait.De nem válaszolt.Hogy miért?Először nem értettem.De miután jobban megnéztem azt a két egymást ölelő lányt világossá vált.Ugyan az az érzés kapott el amit elmondtak a többiek.Csak is ő érdekelt de ahogy láttam Leot feléjük közeledni már az is foglalkoztatott hogy hogyan tépjem le a fejét amiért rámorgott sőt megakarta támadni a lenyomatomat.

Egyre gondoltunk TC-vel mert egyszerre ugrottunk ki a lányok elé és morogtunk rá a fiúkra.

-Vissza..! -hallottam TC-t.
-Mégis miért?
-Mert ha nem akkor nektek annyi....ők a lenyomataink.

Erre csak morogtak egyet és elmentek.Mi az ijedt lányok felé fordultunk akik még mindig egymást ölelték.

-Kísérjük vissza őket a táborba.-ajánlottam fel.
-Honnan veszed hogy a táborból jöttek?
-Az erdő közepén csak is a tábor van itt lakható...na meg a mi házunk.
-Igaz.

TC csak biccentett egyet a fejével hogy kövessenek.Megfordultunk és elindultunk.Valószínűleg értették mert követtek minket.Alig bírtam türtőztetni magam hogy ne változzak vissza öleljem meg jó szorosan.Végre megtaláltuk a lenyomatunkat.Szerintem TC is alig bírta ki mert 1 percenkét hátra nézett.Mikor oda értünk a táborhoz megfordultunk és rájuk néztünk.Megpróbáltam elraktározni magamban a kellemes illatát...bár ez nem volt nehéz. TC még e mosolyt is megpróbált lenyomni de nem sikerült neki.A lányok gyorsan vissza szaladtak a faházba.

*TC szemszöge*

Miután elszaladtak mi is hazamentünk a vadászásról megfelejtkezve...

Az erdőben vagyok...ritka pillanatok egyike mikor emberi alakban kijövök...Hazza is itt van...egymásra néztünk majd elindultunk előre még nem a közeli tóhoz értünk...Mikor megpillantottuk a tegnapi lány..egy nevet halottam "Lena"....biztos így hívják..ő Hazza lenyomata...De hol van az én lenyomatom? Tettem fel magamnak a kérdést majd egy ötlet által elindultam az erdő felé...átkeltem rajta majd a tó másik oldalához érve megpillantottam őt.."Leah"...visszhangzott a neve a fák között...közelebb mentem mire felém fordult és kicsit zavarodottan rám nézett...én csak álltam ott és mosolyogtam rá...Egy kis idő után visszamosolyodott majd hirtelen eltűnt...Amint észbe kaptam átváltoztam és Hazza-ék felé kezdtem futni...majd hirtelen jött a nagy fehérség... 

Mikor felkeltem a telefonomra pillantottam. Megnéztem az időt és már 10 óra! Rég volt már hogy eddig aludtam...általában 5-6 között kelek vagy Hazza önt egy vödör vizet a nyakamba és arra kelek de most semmi...
Nagy nehezen kimásztam az ágyból, rendbe tettem magam majd kimentem.

-Reggelt! -köszöntem a szintén akkor érkező srácnak.
-Neked is. -köszönt vissza..látszott rajta hogy ő is nemrég kelt fel.
-Tudod hány óra? -kérdeztem miközben leültünk harapni valamit.
-Igen..és azt is hogy a tegnapi valami eszméletlen volt.
-Ez tényleg megtörtént? -mire csak bólogatott.- Mit álmodtál?
-Ha elmondom nem hiszed el...
-Én is velük...-mire csak egymásra pillantottunk.
-Tudod hogy nincs itthon hús? Én meg nem leszek vega...mit szólsz fogunk pár nyulat?
-Még jó hogy! De a tábor közelében!
-Hol máshol?? -mire csak elmosolyodtam és indultunk is.

Nem sokkal később már teleettük magunkat nyulakkal.Miután végeztünk a lakománkkal elindultunk a táborhoz, reménykedve hogy újra látjuk őket. Tegnap óta csak rá tudok gondolni.*-*
A haja..az illata...a szemei Aww teljesen odavagyok.. Ez sokkal jobb mint amit a srácok mondtak ez....ez...szóval leírhatatlan. Még nem éreztem ilyet...pedig már próbáltam csajozni meg ilyesmik, voltak már kalandjaim a lányok terén de ilyen még sosem...Eddig semmi érzelem nem volt egy lány iránt sem és most. Igen totál szerelmes lettem. A táborhoz érve láttuk hogy sok fiatal halad el előttünk még nem, meg nem láttuk őket...egymással beszélgettek majd Leah -Aww már a nevét kimondani is WoW- észre nem vesz minket. Abban a pillanatban hogy észrevett mindketten felénk fordultak.Láttam hogy beszélgetnek..szerintem rólunk. Egyszer csak egymásra néztek és elkezdtek röhögni. Arra eszméltem fel hogy Hazza beszél hozzám.

-Menjünk mielőtt valaki más is észrevesz!
-Jó. -válaszolta majd még egyszer rá néztem.

Szokás szerint versenyeztünk hogy melyikünk ér előbb haza amiből megint holtverseny lett. Furcsa módon az ajtónk nyitva volt ami fura mert én zártam be...mikor beléptünk megkönnyebbülve láttuk hogy csak Derek az az alfa. Igen ő  a legerősebb farkas. De szerintem nagyon rendes nem az a mindent megtiltok meg ilyesmi..sőt fiatal is nem az az öreg 60 éves tata hanem 25 éves.

-Sziasztok srácok!
-Hello -köszönünk egyszerre majd leülünk mellé.
-Szeretnék tiszta szívből gratulálni hogy végre ti is felnőttetek és megtaláltátok a lenyomatotokat.
-Köszönjük.
- Köszi.
-De lenne pár dolog amit még tudnotok kell erről az egészről.
- Okés hallgatunk.- dőlt hátra Hazza majd Derek belekezdett.
-Szóval az első és legfontosabb az az hogy ez egy nagyon nagy felelősség és nem játék! Mivel bevésődtek nektek ezért mostantól összetartoztok.Ezt azért velük is közöljétek, persze csak finoman mert nekik fogalmuk sincs ezekről...és ne rögtön ezzel kezdjétek először mondjuk ismerkedjetek meg velük és ha eljön az idő mondjatok el nekik mindent a bevésődésről. Na de visszatérve az előbbihez. Összetartoztok velük. Ők a ti másik feleitek...ez annyit tesz hogy amit innentől fogva sebesülést szereztek azt ők is érzik, rajtuk is megmutatkozik és fordítva. A halál ami egy igen tragikus dolog...szintén így működik. Ha ti meghaltok ők is és ez fordítva is igaz! A másik nagyon fontos dolog az az összekapcsolódás vagyis lélekcserének is hívhatjuk. Ez akkor történik meg amikor először csókolóztok velük. Ez más lesz mint bármilyen csók...ez lesz az a kulcs ami összekapcsol titeket. Innentől fogva úgymond egy a lelketek és a  szívetek is...emiatt van az is hogy ha az egyik fél meghal a másik pedig nem tud fél szívvel élni és mind a ketten elvesztitek az életeteket.Ez a mágikus dolog fogja összekapcsolni véglegesen az életeteket.
- Wow...erről eddig még senki sem beszélt.
- Tudom nem is kellett, erről csakis akkor kell beszélni mikor megtörténik a bevésődés.
- Akkor ha eltörném a lában neki is ellesz törve? -tette fel a kérdést Hazza.
- Pontosan.Lehet kicsit ijesztő de egy fantasztikus dolog.
- Ja milyen jó is egyszerre eltörni a lábunkat. -kezdünk el röhögni mind a hárman.
- Nem arra értettem. De ezt ti is tudjátok. Megértettétek hogy miről is van szó...milyen nagy felelősség ez? -erre csak mind a ketten bólogattunk.- Akkor jó. A lányokkal próbáljatok meg összebarátkozni utána már megy a többi magától.
-És mi van ha nekik nem tetszünk vagy ilyesmi? -tettem fel a nagy kérdést.
- Ilyen nem lehetséges, valahol mélyen nekik is megtetszettek és később tudatosul bennük maguktól is hogy összetartoztok. Szóval nem lesz gond. De azért eleinte ne rémisszétek őket halálra..
- Rendben. -mondjuk egyszerre majd Derek feláll és elmegy.

Hát azért ha belegondolok abba amit mondott kicsit ijesztő az égész...
A délután hamar eltelt egyszer csak azon kaptuk magunkat hogy korog a hasunk..

-Megyünk? -kérdeztem mire szó nélkül felállt és indultunk.

Sokáig futkároztunk mire sikerült elkapnunk pár vadat amivel jól laktunk. Ahogy végeztünk arra lettünk figyelmesek hogy  valaki Lena nevét kiabálja..egyből Hazza-ra néztem aki csak egy igennel jelezte hogy megnézzük.A hang a tó felől jött és jól sejtettük hogy  a két lány az. Mikor odaértünk a két lány sikított egyet majd elkezdtek hátrálni és a tóba estek. Mi habozás nélkül átváltoztunk majd utánuk nyúltunk.Ahogy kiemeltem Leah-t a vízből éreztem hogy hozzám bújik..biztos fázik..éreztem az illatát -valami mesés illata van- és a szíve dobogását..

*Hazza szemszöge*

Csodás volt a kezemben tartani ezt a gyönyörű lányt.Siettünk hozzánk hogy meg ne fázzanak.Fel siettem a szobámba és letettem az ágyra.Lefeküdtem Lena mellé és csak csodáltam.Olyan szép.Nem bírnám ki ha miattam sérülne.Mindenki tudja ha valaki beszól annak neki ugrok és..durva verekedések szoktak ebből lenni.Mostantól vissza kell fognom magam.Nem szabad hogy bármi baja essen.Legszívesebben itt és most megcsókoltam volna de amit Derek mondott az tényleg durva.El kell mondanunk nekik először mindent és majd utána.Remélem nem fognak megijedni.Mert ha igen akkor én és TC sem bírnánk ki nélkülük.Még bele gondolni is rossz.
Lena szakított ki a gondolataimból.
-Te mit....és én hol vagyok? -kérdezte rekedtes hangon.Szívmelengető.
-Biztonságban.Gyere adok ruhát. -felálltam és a szerényem felé vettem az irányt.Kivettem és fekete pólót és egy tréning gatyát.Nagyon aranyosan állt neki.Ezen jót mosolyogtam.
-Leah hol van?
-Gyere oda viszlek. -próbáltam átkarolni de gy kicsit távolság tartó volt.Ez egy kicsit szíven ütött.

Mire beértünk TC szobájába azt vettük észre hogy Leah a karjában van és nincs a legjobb állapotban.

-Jól vagy? -kérdezte ijedten Leah-tól.
-Igen.....köszi TC. -erre mind a hármunk szeme nagyra nyílt.
-Honnan tudod a nevem? -kérdezett rá.
-A látomásomból.

Erre feszülten pillantottunk össze.Látomás?Ez nagyon fura.Akkor nekik is volt álmuk?Mert ha igen akkor az még furcsább.

-Máskor is volt már ilyen látomásod?
-Igen......most is ugyan ott oltunk csak az elsőben hangot hallottam ami azt mondja hogy Bevésődés.
-Neked volt ilyen?-néztem Lenara feszülten remélem hogy ő nem volt kitéve ilyennek.
-N-nem én..alva jártam.De kik vagytok hogy csak így kérdezgettek.Igaz hogy megmentettek de akkor is.....És az a két farkas hova tűnt olyan hirtelen???

Na ez nem annyira jó hogy így rá kérdezett.

-Mi az a bevésődés? -tette fel a kérdést Leah.
-Egyszerre csak egy kérdést.Én Harry vagyok...ő TC.A bevésődés pedig.. -akartam volna de TC oldalba lökött.Akkor nincs itt az ide?

-Még ne....-suttogta nekem halkan de tuti hogy meghallották.
-Na jó......szerintem menjünk.-állt fel a gyönyörűség és húzta magával Leaht.
-Miért? -kérdezte halkan.
-Mert valami itt nagyon furcsa.Mi van ha bérgyilkosok?

Erre elkezdett nevetni.Mi is megmosolyogtuk ezt a kijelentést.Mi csak a nyulakra vagyunk veszélyesek de azokra nagyon.

-Olyan hülye vagy......miért lennének?
-Lena....nem bántunk titeket.Ha megfenyegetnének minket akkor se tudnánk.-válaszoltam.
-Mért?
-Mert ha ti meghaltok akkor mi is.Ha ti szenvedtek akkor mi is.Ha titeket bántanak akkor minket is.

Mondtam el azt az infót amit mi is nemrég tudtunk meg.

-Most azonnal magyarázatot kérünk vagy elmegyünk.Amúgy is hiányolnak minket a táborból.

Mondta Leah nyugodt hangon erre TC megrándult.Tudtam hogy nm akarja hogy elmenjen.
Tudtam hogy nem lenne képes menni hagyni a lenyomatát.

-Rendben...... -állt elé TC.
-Oké.....várok....
-Lena....nézz Harry szemébe. -szólt rá.Ez nem annyira tetszett de nem szólam semmit.

Közelebb léptem hozzá hogy jól lássa zöld szemem.Én csak őt figyeltem ugyan az az érés kapott el mint akkor amikor megláttam.Közelebb hajoltam hozzá de ezt ő nem érzékelte.Meg akarom csókolni.Már majdnem megtörtént mikor felkiáltott.

-Te vagy a farkas!

Sziasztok itt is a 4.fejezet reméljük tetszett!!Ha igen pipáljatok,komizzatok,iratkozzatok fel!!!!!
                                                                                     Dodó

Halihó blog olvasók! Remélem tetszett ez a rész is :) Hagyjatok nyomot magatok után hogy érdemes-e írni a blogot vagy csak magunknak írjuk! Hamarosan 5.fejezet!! Addig is ezer puszi! :* єภเє